Félek az igaztól, hisz az álom oly szép
Félek, hogy a kezdet után gyorsan jő a vég
Félek, hogy látom milyen úton megyünk
S félek attól is, mi áll majd ellenünk.
Látom azt, amit te nem is érzel
Látom, hogy nemsokára magadtól elvérzel
Megölöd magad, megfojt majd a bánat.
Félek, hogy ez majd nekem is fájhat.
Félek azoktól, kik elnyomottak voltak,
Hisz jönnek ők, és mindent elnyomnak
Reszketek a vágytól, mely nem teljesülhet be
Félek hogy az időnek túl hamar lesz vége.
A zenét hallgatva félek megsüketülök,
S félek mi lesz ha tolószékben ülök.
Nézem a szivárványt, s félek, hgy vak leszek,
S mi lesz ha egyszer nem tudom mit tegyek.
Úgy látom, az életből kihúnyt a kultúra
A tudás csak a fellengzés, nagyzolás alapja.
Félek attól mi lesz akkor, ha jönnek a bolondok,
S megverik a másikat, csak mert jót mondott.
De ez már itt van, eljött, látjuk, értjük
S hiába olvasod ezt, nem teszel semmit értük
Valahol messze lágy dal szólal fel
Félek, hogy tényleg a legnagyobb állat az ember.
Ha nem így van nyugtass, nyugtasd meg a lelkem
Ne azzal büntess, hogy meggyalázol engem.
Büntetésed kín, pedig érted szólok
S szólni is fogok, míg nem szólnak a gongok.
2008. 02. 11.
Infók a vers születéséről
Minidg is paranoiás ember voltam, erről nem tudom menyniben tehetek tudatom allapján. Persze kevésbé látszik, hiszen a félelmeket leszoktam küzdeni, de sose érzem magam biztonságban. A Félek című vers erről szól. A vers lényege a félelmeim kinyilatkozása!
Írta: V. Molnár Ferenc
A ti gondolataitok....